Az állandó kiállítás

A Csányi utca 5. első emeleten találhatók az állandó kiállításoknak helyet adó terek – lakások, műhelyek. Ez a kiállítási rész egy fél évszádon át a 19. század végétől a tragikus 1945-ös esztendőig kalauzol minket. Azonban a jövőbeli  ideiglenes kiállítások révén a 18. századi kezdetektől  – napjainkig járhatjuk körül az erzsébetvárosi,  budapesti zsidóság történetét.

• Kérjük, legyen a vendége egy a múltszázad fordulóján élő neológ zsidó polgárcsaládnak, ahol már a család nyelve a jiddis vagy a német helyett a magyar, de a zsidó ünnepeket és a kóser háztartást szabálya között élik az életüket. Öltözködésükben, világi szokásaikban a pesti polgárság hagyományait követik. Az itt bemutatott család sikeres vállalkozó. Rangját mutatja, hogy több szobája szépen, a kor közízlésének megfelelően bútorozott. 
• A zsidó vallási életben a rabbi az, aki jogosult arra, hogy a zsidó törvényekkel kapcsolatos kérdésekben döntsön. Ezen nem csak a kósersági törvényeket kell érteni, hanem a gondolatok, a hit, a hétköznapi élet témaköreit is. A rabbit személyét ezért kimagasló tekintély övezi a közösségen belül. Rabbinak lenni komoly felelősséget jelent, aki nem csak szellemi vezető, de a hitközség eseményeinek, intézményeinek szervezésével annak gyakorlati szempontból is első embere. Nézzen be egy rabbi elképzelt dolgozószobájába. Ebben a szobában Budapest tudós, bölcs rabbijainak állítunk emléket.
• A zsidó munkásság nagy hányada tartozott az ún. munkásarisztokrácia tagjai közé. Ők voltak a legképzettebb és legszervezettebb munkások. Gyakran kisiparosokból lettek gyári dolgozók, mivel a 2. világháború előtti, kevésbé gépesített gyáriparban szükség volt mesterségbeli tudásukra. A munkásságon belüli arányokat vizsgálva azt láthatjuk, hogy a kövekező szakmákban volt igen magas a zsidók aránya: szűcsök, szabók nyomdászok, pékek. Látogasson meg egy erzsébetvárosi munkáscsaládot, akik szoba konyhájukban két gyermeket nevelnek és iskoláztatnak.  A családfő – elképzelésünk szerint, nyomdász – aki a cionista vagy a szocialista eszmék mentén  tervezi jövőjét.
• Az 1920-ban elfogadott numerus clausus törvény, a zsidóság létszámát a felsőoktatásban országon belüli számarányuknak mértékre korlátozta. Beleshetünk egy életvidám, fiatal lány – fehérneműkészítő – műhelyébe. Bár sokak számára a szabóság kényszerpálya, ennek ellenére ő elhivatottan áll megrendelői rendelkezésére, annak ellenére, hogy a háború viszonyai között a zsidóságot egyre erősebben sújtó törvények, rendeletek, szabályok szorításában élt.

Belépő: 900 Ft

Diák, nyugdíjas és Erzsébetváros Kártya kedvezménnyel: 700 Ft

Csoportos kedvezmény 10 fő felett: 700 Ft/fő