Gábor Bélára emlékezünk - könyvbemutató

Gábor Judittal és Imre Olgával Dr. Török Róbert, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum főigazgatója beszélget

Az esemény ingyenes.

A könyv a helyszínen kedvezményes áron megvásárolható.

A programváltozás jogát fenntartjuk.

GÁBOR BÉLA
ÉLETÚT ÉS ALKOTÁS

…„1949-től 1954-ig – megszűnéséig – a Pedagógiai Főiskola tanszékvezető tanáraként dolgoztam. 1954-ben megbízást kaptam az alapítandó Kirakatrendező és Dekoratőr Képző Iskola létrehozására,
amely a Fővárosi Tanács Iparcikk Kereskedelmi Iskola tagozataként
1955-ben kezdte meg működését. Ennek során készítettem el az iskola első tankönyvét is, amely „A KIRAKAT” című könyvem alapjául
szolgált. Az iskolának 1957-ig voltam az igazgatóhelyettese.”...
…„1957 májusától 5 évig külföldön, több országban éltem családommal. A leghosszabb és grafikailag legtermékenyebb időszak Belgium / Brüsszelhez kapcsolódik. Tagja voltam a Belga Grafikusművészek Szövetségének. Az 1958-as Brüsszeli Világkiállítás Magyar
Pavilonjának munkálataiban is mint tervező grafikus vettem részt.
Ez időszak alatt több kereskedelmi terméknek készítettem plakátot, atrapot, teljes grafikai arculatot. A Világkiállítás után megbízást
kaptam a Brüsszelben nyíló „CSÁRDA” magyar étterem belsőépítészeti- és grafikai arculattervezésére, és a helyszíni díszítőfestési
munkákat én végeztem.”…

…„1962-ben családommal visszatértünk Magyarországra, ezt követően 1972-ig a Könyves Kálmán Gimnázium tanáraként és fővárosi
szakfelügyelőként dolgoztam. 1972-1977 között a Kossuth Zsuzsa
Intézetnél tanítottam. 1977-től újra – már nyugdíjasként – a szívemnek legkedvesebb iskolámban: a Kirakatrendező és Dekoratőr
Iskola tanáraként dolgozhatok…”
Gábor Béla, 1982.

Gábor Béla, Budapesten 1911. szeptember 7-én, többgenerációs nyomdász családba született.
1933-ban, a középiskola elvégzését követően, a Képzőművészeti Főiskolán Réti István tanítványaként 1937-ben rajztanári diplomát kapott.
A korabeli törvények miatt, 1940-től nem taníthatott Budapesten. Kolozsvárott, a „ZSIDLIC” Izraelita Gimnáziumban folytatta a tanári munkáját. 1946-ban háta mögött hagyva, de sosem feledve a tragikus körülmények között elvesztett első családját, a munkaszolgálatot és a szovjet fogolytábort, visszaköltözött Budapestre rendezni életét és egészségét. Újra taníthatott a magyar fővárosban. Tanítás mellett, 1948-ban a Képzőművészeti Főiskola Apponyi Kollégiumán, magasabb szintű tanári diplomát szerezett.

Az 1948. június 10-én az Országos Képzőművészeti Főiskolán kiállított Rajztanári Oklevele, melyen többek között Barcsay Jenő, Berény Róbert, Domanovszky Endre, Elekfy Jenő, Ferenczy Béni, Fónyi Géza, Gáborájáni Szabó Kálmán, Kmetty János, Pátzay Pál, Prohászka József, Strobl Zsigmond, Szőnyi István, Takács Menyhért, Tóth Géza aláírása is olvasható.

Második házasságából, 1947-ben megszületett lánya, Judit. 1949-től 1954-ig - megszűnéséig - a Pedagógiai Főiskola tanszékvezető tanáraként dolgozott. 1954-ben megbízást kapott az alapítandó Kirakatrendező és Dekoratőr Képző Iskola létrehozására, amely a Fővárosi Tanács Iparcikk Kereskedelmi Iskola tagozataként 1955-ben kezdte meg működését. 1957-ben megjelent az első tankönyve, „A KIRAKAT” címmel. Az iskolának 1957-ig az igazgatóhelyettes – tanára, művészi szellemisége, a mai napig jelen van a kirakatrendező és dekoratőr szakképzésben.
1957 májusától 4 évig külföldön, több országban élt családjával. A leghosszabb és grafikailag legtermékenyebb időszak Belgium / Brüsszelhez kapcsolódik. Tagja volt a Belga Grafikusművészek Szövetségének. Az 1958-as Brüsszeli Világkiállítás Magyar Pavilonjának munkálataiban, is mint tervező grafikus vett részt. Ez időszak alatt, több kereskedelmi terméknek készített, plakátot, atrapot, teljes grafikai arculatot. A világkiállítás után, megbízást kapott a Brüsszelben nyíló „CSÁRDA” magyar étterem, belsőépítészeti és grafikai arculat tervezésére, és kivitelezésre.

1962-ben visszatért Magyarországra, ezt követően 1972-ig a budapesti Könyves Kálmán Gimnázium tanáraként és fővárosi szakfelügyelőként dolgozott. 1972–1977 között a Kossuth Zsuzsanna Intézetnél tanított. 1977-től újra - már nyugdíjasként, haláláig (1993. december 3.),- a Kirakatrendező és Dekoratőr Iskola tanáraként dolgozott.
Gábor Béla – a rá jellemző szerénységgel – nem tartotta magát művésznek, pedig – Réti István tanítványhoz méltóan – szívesen alkotott. Művészi munkássága emlékét szén-, és krétarajzok, akvarellek, és grafikák őrzik. Tanári munkája során számtalan plakátot, kirakati és reklámgrafikát készített. Hívatásának mindig a Tanítást tartotta!

Díjai, elismerései közül a SZÉKELY BERTALAN EMLÉKÉREM kitüntetést, 1972-ben a vizuális nevelés, a rajzoktatás és a rajztanárképzés tudományos munkájáért adományozták. ARANYOKLEVÉLLEL az 50 éves tanári munkája évfordulóján, a Magyar Képzőművészeti Főiskola, 1987-ben, GYÉMÁNTOKLEVÉLLEL a 60 éves pedagógusi tevékenysége elismeréseként a Budapesti Tanítóképző Főiskola emlékezett meg 1991-ben.

Művészi, irodalmi, és tudományos munkássága:
1949-1956-ig kiállításokat, kiadványokat tervezett, valamint a „Dekoráció Vállalat” művészeti vezetője és tanácsadójaként dolgozott.
A „Budapest Grafikusművész Alkotó-közösség” művészeti vezetője, a megalakulásától 1956-ig.
A Képzőművészeti Körök Útmutatója (Kiadó: Népművelődésügyi Minisztérium) 1951.)
A kultúrotthon berendezése Dekorációs megoldások (Kiadó: Művelt Nép Könyvkiadó 1953.)
Mozgalmi Dekoráció (Főiskola jegyzet - jegyzetsokszorosító 1953.)
A kultúrotthon berendezése, dekorációs megoldások kiadvány cseh nyelven: „Zariadenie a vyzdoba osvetovych besied” (kniznica osvety) (Kiadó: vidatelstvo osveta n. P. Martin 1954.)
A magyar nép, díszítő művészete (Pedagógiai Főiskola jegyzet 1955.)
A KIRAKAT (Közgazdasági és Jogi könyvkiadó 1957.)
Kiállítások, dekorációk (kiadó: Fővárosi Művelődési Ház 1970.)
Az Országos Pedagógiai Intézet és a MOKÉP ajánló filmbibliográfiája (1976.)
Kirakat és Kiállítás (tanulmány,1983) Megjelent, 2021.

A könyvben látható a 41 éves Gábor Béla portréja melyet Vinkler László festő (1912-1980) a barátjáról készített, 1952-ben, a sárospataki művésztelepen.
KIRAKAT és KIÁLLÍTÁS a kezdetektől
A 113 éve született, Gábor Bélának és munkásságának állít emléket a „KIRAKAT és KIÁLLÍTÁS a kezdetektől” című album. A kirakatrendező, dekoratőr és grafikusi tapasztalatokkal bíró, geometria-, és művészrajz tanár, szervezője és teremtője a magyarországi iskolarendszerű kirakatrendező és dekoratőr szakképzésnek. Munkája eredményéül, 1955 szeptemberében kezdetét vette az első iskolarendszerű kirakatrendező és dekoratőrképzés Magyarországon. Művészi szellemét, szakmai igényességét örökítette az iskola szemléletében és a képzésben, ami a mai napig hatással van a képzés művészi szellemiségére. Gábor Béla 1982-ben fejezte be a tanulmányt „KIRAKAT és KIÁLLÍTÁS” címen, ami a kirakat és a kiállítás kialakulásának történetét és a hozzákapcsolódó kirakatrendező szakmát mutatja be a kezdetektől. A kirakatrendezés alapelveit, a jó kirakat ismérveit a Tanártól olvashatjuk. Az albumban bepillantást tehetünk, a Művésztanár alkotó életútjába és kezünkbe foghatjuk a hagyatékban őrzött, 75 éve, 1946 decemberében megjelent - KIRAKAT és REKLÁM című képes folyóirat I. évfolyamának az első számának teljes, 20 oldal terjedelmű reprintjét, aminek a címlap grafikája szintén Gábor Béla munkáját dicséri.
Az album a Szerző leánya - Gábor Judit- gondozásában, jelent meg.
KIRAKAT és REKLÁM
1946. decemberben, a Magyar Kereskedelmi Alkalmazottak Szabad Szakszervezete Kirakatrendező és Reklámdíszítő Szakosztályának kiadásában jelent meg a KIRAKAT és REKLÁM című képes folyóirat a kirakatrendező és akkor még reklámdíszítő elnevezésű dekoratőr szakma havilapja. Az újság, 20 oldalon szakmai beszámolókat, ötleteket ad és tanácsokat nyújt az érdeklődőknek. A szakosztály által szervezett kirakatversenyekről és továbbképzéseiről informálja az olvasót a havilap. Külföldön járó kirakatrendezők beszámolóival betekintést ad a világban zajló szakmai eseményekre, és a kirakatokra. Az újság minden hónapban más-más színű címlappal jelent meg. A címlap grafika Gábor Béla munkája, akinek az életútját és az általa írt kirakat és a kiállítás kialakulásának történetét bemutató tanulmányt bemutató „KIRAKAT és KIÁLLÍTÁS a kezdetektől” című kötetben, a folyóirat első számának a reprintje betűzött mellékletként vehető kézbe és lapozgatható. Információi között ma, 75 év távlatában is olvashatunk használható tartalmat.