GYERMEKVÉDELMI SZABÁLYZAT

Erzsébetvárosi Zsidó Örökségért Alapítvány (Csányi5)

Tartalom

Alaptételek. 1

Alapelvek és értékek. 2

A munkatársak általános feladatai és felelőssége. 3

A gyermekvédelmi felelős: 4

Eljárás gyermekbántalmazás vagy veszélyeztetés gyanúja esetén. 5

Melléklet 1: Eljárás gyermekvédelmi jelzés vagy bejelentés esetén. 6

Melléklet 2: Eljárás lelki megterhelés esetén. 7

Melléklet 3. Gyermekvédelmi alapelvek az oktatási anyagok fejlesztése vonatkozásában. 8

Melléklet 4: Toborzási és kiválasztási alapelvek. 9

Melléklet 5: Digitális gyermekvédelem.. 11

Melléklet 6: Mi minősül gyermekbántalmazásnak?. 11

Alaptételek

Elismerjük erkölcsi és jogszabályi felelősségünket valamennyi gyermek testi, lelki és érzelmi jóllétének védelmében és előmozdításában.
Minden tőlünk telhetőt megteszünk annak érdekében, hogy biztonságos, befogadó és támogató környezetet biztosítsunk, ahol a gyermekek biztonságban érzik magukat, és szabadon megoszthatják aggodalmaikat, tudva, hogy meghallgatják és komolyan veszik őket.
Elkötelezettek vagyunk a kockázatmentes környezet megteremtése mellett. Ennek érdekében munkatársaink, önkénteseink és együttműködő partnereink kiválasztását, felkészítését, felügyeletét és tevékenységét megfelelő szabályok és eljárások mentén biztosítjuk.
Felismerjük, hogy a holokauszt emlékezetével és az emberi jogi neveléssel foglalkozó programok különösen érzékeny témákat érintenek. Ezért kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a gyermekekkel és fiatalokkal végzett munkánk minden esetben a tiszteletet, az emberi méltóságot, a befogadást és a pszichológiai biztonságot erősítse.
Tudatában vagyunk annak, hogy az általunk közvetített üzenetek érzelmi és pszichológiai hatással lehetnek a résztvevőkre, különösen a pszichésen sérülékeny fiatalokra. Erőszakkal és traumatikus történelmi eseményekkel – így különösen a holokauszttal – foglalkozó programjainkat gyermeknevelési szakemberek és pszichológusok bevonásával alakítjuk ki annak érdekében, hogy a tanulási folyamat ne okozzon szorongást vagy egyéb lelki károsodást.
Fontosnak tartjuk, hogy gyermekvédelmi szabályzatunk átlátható és mindenki számára hozzáférhető legyen. Ennek megfelelően a jelen Gyermekvédelmi Szabályzat a projekt honlapján nyilvánosan elérhető, illetve kérésre elektronikus úton is megküldjük.
A jelen Gyermekvédelmi Szabályzat az alábbi linken tölthető le: [közvetlen hivatkozás helye].

Alapelvek és értékek

Valljuk, hogy a gyermekek csak akkor képesek eredményesen tanulni és fejlődni, ha biztonságban érzik magukat. Minden gyermeknek joga van a biztonságos és támogató környezethez.
Minden gyermek – életkorától, nemétől, nemi identitásától, etnikai hovatartozásától, nemzetiségétől, vallásától vagy meggyőződésétől, kultúrájától, nyelvétől, fogyatékosságától, szexuális irányultságától vagy társadalmi-gazdasági helyzetétől függetlenül – jogosult a védelemre a bántalmazás, az elhanyagolás, a kizsákmányolás és minden más káros hatás ellen.
Munkatársaink, önkénteseink és együttműködő partnereink valamennyien felelősek a gyermekek védelméért. Kötelességük, hogy a gyermek veszélyeztetettségére utaló bármely gyanút, jelzést vagy bejelentést a jelen szabályzatban meghatározott eljárásrend szerint kezeljék és szükség esetén jelentsék.
A gyermekvédelmi feladatok ellátása érdekében egyértelmű felelősségi köröket, megfelelő képzést, szakmai támogatást és elszámoltathatósági rendszert működtetünk.
A gyermekvédelemmel kapcsolatos valamennyi információt bizalmasan kezeljük. Az adatokat kizárólag azokkal a személyekkel vagy szervezetekkel osztjuk meg, akik erre jogszabály alapján jogosultak vagy kötelezettek, illetve akiknek a gyermek biztonságának megőrzése érdekében feltétlenül szükséges az információ ismerete.
Tekintettel arra, hogy programjaink történelmileg és érzelmileg megterhelő témákat – különösen a holokausztot és az emberi jogok megsértésének eseteit – dolgoznak fel, kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a résztvevőkben ne keltsünk indokolatlan szorongást vagy egyéb pszichológiai terhelést.
Gyermekvédelmi és biztonsági intézkedéseinket rendszeresen felülvizsgáljuk és szükség esetén továbbfejlesztjük annak érdekében, hogy azok megfeleljenek a jogszabályi előírásoknak, a szakmai jó gyakorlatoknak és az adott folyó projektek sajátosságainak.
Biztosítjuk, hogy minden gyermek és fiatal biztonságos, befogadó és diszkriminációmentes környezetben vehessen részt a projekt tevékenységeiben, függetlenül nemétől, etnikai hovatartozásától, vallásától vagy világnézetétől, szexuális irányultságától, fogyatékosságától vagy társadalmi-gazdasági helyzetétől.
A gyermekvédelem fogalma magában foglalja a másodlagos traumatizáció és a pszichológiai megterhelés megelőzését is. A holokauszttal kapcsolatos oktatási tartalmakat ezért életkornak megfelelően, pedagógiai és pszichológiai szempontból körültekintően dolgozzuk fel.
Elkötelezettek vagyunk a nemek közötti egyenlőség előmozdítása mellett. Oktatási anyagainkban és programjainkban törekszünk arra, hogy a nők és a férfiak történetei, tapasztalatai és szerepei egyaránt megfelelő hangsúlyt és láthatóságot kapjanak.

A munkatársak általános feladatai és felelőssége

Valamennyi munkatárs kulcsszerepet tölt be a gyermekeket érintő kockázatok korai felismerésében, a veszélyeztető helyzetek megelőzésében, valamint a megfelelő támogatás biztosításában. Ennek érdekében a munkatársak kötelesek:

Biztonságos, támogató és befogadó környezetet teremteni és fenntartani, amelyben a gyermekek bizalommal fordulhatnak a felnőttekhez, szabadon kifejezhetik véleményüket és aggodalmaikat, valamint biztosak lehetnek abban, hogy meghallgatják és komolyan veszik őket.
Olyan légkört kialakítani és fenntartani, amely ösztönzi a nyílt párbeszédet és a véleménycserét, ugyanakkor minden körülmények között tiszteletben tartja a résztvevők emberi méltóságát, személyiségi jogait és önbecsülését.
Gondoskodni arról, hogy a gyermekek tudják, kik azok a felnőttek, akikhez bizalommal fordulhatnak, ha bármilyen problémájuk, félelmük vagy aggályuk merül fel.
Amennyiben felmerül a gyermek bántalmazásának, elhanyagolásának vagy egyéb veszélyeztetésének gyanúja, azt haladéktalanul dokumentálni és – lehetőség szerint még ugyanazon a napon – jelenteni a gyermekvédelmi ügyekért felelős személy részére.
Amennyiben azt észlelik, hogy egy gyermek a program során túlzott pszichológiai vagy érzelmi megterhelésnek van kitéve, a körülményeket dokumentálni és az észlelést a lehető legrövidebb időn belül jelenteni a kijelölt felelősnek.
A gyermekvédelemmel kapcsolatos valamennyi információt bizalmasan kezelni, miközben a gyermek biztonságát érintő ügyekben nem ígérhetnek teljes titoktartást a gyermeknek, amennyiben a szükséges intézkedések megtételéhez az információ továbbítása elengedhetetlen.
A korai segítségnyújtás elvének megfelelően, szükség esetén tájékoztatni az érintett munkatársakat és – amennyiben ez a gyermek érdekét szolgálja – a szülőket vagy törvényes képviselőket a felmerülő problémákról, valamint információt és támogatást nyújtani számukra a helyzet rendezéséhez rendelkezésre álló lehetőségekről.
Maradéktalanul betartani a jelen Gyermekvédelmi Szabályzat rendelkezéseit és a kapcsolódó gyermekvédelmi eljárásokat. A szabályok megszegése fegyelmi vagy egyéb jogkövetkezményeket vonhat maga után.
Részt venni a gyermekvédelmi képzéseken és folyamatos szakmai felkészítéseken. Ennek keretében külön képzésben részesülnek a holokauszt, az emberi jogok és más érzékeny történelmi témák életkornak megfelelő feldolgozásáról, valamint arról, hogyan kezeljék szakszerűen és tiszteletteljesen az olyan érzékeny kérdéseket, mint a holokauszttagadás, a történelmi tények torzítása vagy a gyűlöletbeszéd.

A munkatársaknak nemcsak a bántalmazás vagy veszélyeztetés kockázataira kell fokozott figyelmet fordítaniuk, hanem a gyermekek esetleges pszichológiai túlterhelésének jeleire is, különösen a holokausztoktatáshoz kapcsolódó tevékenységek – például történetmesélő foglalkozások, interaktív oktatási programok és megemlékezések – során. Szükség esetén fel kell ismerniük, ha a résztvevőnek pszichológiai vagy pszichoszociális támogatásra lehet szüksége, és tájékoztatást kell nyújtaniuk a megfelelő segítségnyújtási lehetőségekről, illetve az érintettet ilyen szolgáltatások felé kell irányítaniuk.

A gyermekekkel való kapcsolat során a munkavállalók, önkéntesek és együttműködő partnerek számára az alábbi magatartások minden esetben elfogadhatatlanok és tilosak:

a gyermeket megszégyeníteni, megalázni, lekezelni vagy emberi méltóságát sértő módon kezelni, illetve bármilyen olyan magatartást tanúsítani, amely érzelmi, fizikai vagy szexuális bántalmazásra utal vagy annak minősül;
a gyermekkel olyan testi kontaktust létesíteni, amely nem indokolt vagy sérti a gyermek méltóságát. Megengedett fizikai kontaktus kizárólag a játék, a szükséges higiénés segítségnyújtás, a gyermek biztonságának biztosítása vagy megnyugtatása érdekében alkalmazható, mindig a gyermek életkorának és szükségleteinek megfelelő módon;
gyermek részére alkoholt, gyógyszert vagy bármilyen más pszichoaktív szert adni vagy annak fogyasztását elősegíteni, kivéve, ha erre jogszabály, orvosi előírás vagy a szülő/törvényes képviselő írásos rendelkezése alapján kerül sor;
gyermek részvételével jogellenes cselekményt eltűrni, támogatni vagy abban bármilyen módon közreműködni;
gyermekkel szexuális kapcsolatot létesíteni, illetve bármilyen szexuális célzatú vagy szexuális tartalmú közeledést kezdeményezni;
szexuálisan kihívó, kétértelmű vagy a gyermek számára nem megfelelő viselkedést tanúsítani, illetve ilyen tartalmú kommunikációt folytatni;
a gyermeket saját magánlakásukban elszállásolni vagy ott vendégül látni;
a gyermekkel a szakmai kapcsolat keretein túlmutató magánjellegű kapcsolatot a vagy fenntartani;
a gyermeket gondviselő vagy a szülő által kijelölt kísérő jelenléte nélkül utazás során kísérni, kivéve, ha erre rendkívüli helyzetben, a gyermek biztonsága érdekében kerül sor, és arról a szervezet haladéktalanul tájékoztatást kap;
táborok, kirándulások vagy egyéb programok során a gyermekkel egy helyiségben vagy hálószobában aludni, kivéve, ha erre rendkívüli biztonsági okból kerül sor, és az megfelel a szervezet gyermekvédelmi előírásainak.

A gyermekvédelmi felelős:

Minden projekt keretében ki kell jelölni egy gyermekvédelmi felelőst, aki a gyermekvédelmi szabályok betartásának koordinálásáért, a felmerülő gyermekvédelmi kérdések kezeléséért, valamint a bejelentések fogadásáért és a szükséges intézkedések kezdeményezéséért felel.

A gyermekvédelmi felelős elérhetőségei:

Név: Lefkovics Zsófi
E-mail:lefkovics.zsofi@csanyi5.hu

Eljárás gyermekbántalmazás vagy veszélyeztetés gyanúja esetén

A gyermekeket érintő programokban és tevékenységekben részt vevő valamennyi munkavállaló, önkéntes és együttműködő partner kötelessége a gyermekek védelme a bántalmazás, az elhanyagolás és minden egyéb veszélyeztető helyzet vonatkozásában.

A gyermekbántalmazás vagy veszélyeztetés minden gyanúját komolyan kell venni és ki kell vizsgálni, függetlenül attól, hogy a jelzést gyermek, szülő vagy törvényes képviselő, szakember vagy más személy tette, illetve attól is, hogy a feltételezett bántalmazást más gyermek, szülő vagy gondviselő, szakember, illetve a projektben részt vevő munkatárs, önkéntes vagy együttműködő partner követte el.

Amennyiben bűncselekmény gyanúja merül fel, vagy a gyermek érdekei, testi épsége, egészsége vagy biztonsága közvetlen veszélyben van, a munkatárs köteles haladéktalanul megtenni a szükséges jogi és gyermekvédelmi intézkedéseket.

Az intézkedés szükségességéről a bejelentést tevő munkatárs, az érintett program koordinátora és a projekt gyermekvédelmi felelőse közösen dönt, figyelembe véve a gyermek mindenek felett álló érdekét, valamint a vonatkozó jogszabályokat és a jelen szabályzat rendelkezéseit.

Ha a gyermek egészsége vagy élete közvetlen veszélyben van, az eseményről tudomást szerző munkatárs köteles késedelem nélkül értesíteni a hatáskörrel rendelkező rendőrséget vagy más illetékes hatóságot, és megtenni minden olyan azonnali intézkedést, amely a gyermek biztonságának biztosításához szükséges.

Az eljárás során megtett valamennyi intézkedést és a kapcsolódó körülményeket írásban dokumentálni kell.

Tekintettel arra, hogy egyes projektek tevékenységeiben nemzetközi partnerek is részt vehetnek, a gyermekvédelmi esetek kezelése minden esetben a helyi jogszabályokkal, valamint az Európai Unió gyermekvédelmi és safeguarding elveivel összhangban történik. A projektpartnerek vállalják, hogy a gyermekvédelmi aggályokat haladéktalanul jelzik, és szükség esetén határokon átnyúló együttműködés keretében is együttműködnek a gyermek biztonságának és érdekeinek védelme érdekében.

.......................................................

Heisler András

A kuratórium elnöke

Melléklet 1: Eljárás gyermekvédelmi jelzés vagy bejelentés esetén

Valamennyi munkatárs köteles a gyermekvédelmi jelzéseket érzékenyen, szakszerűen és a gyermek mindenek felett álló érdekét szem előtt tartva kezelni.

Ha egy gyermek bizalommal fordul egy munkatárshoz, a munkatárs köteles őt figyelmesen meghallgatni, támogatást nyújtani és megnyugtatni. Ugyanakkor nem ígérhet teljes titoktartást, mivel a gyermek biztonságának érdekében szükség lehet arra, hogy az információt a megfelelő szakemberekkel vagy hatóságokkal megossza. Az információk bizalmas kezelésének mértékét minden esetben a gyermek védelmének szükségessége határozza meg.

A gyermekkel folytatott kommunikációnak minden esetben igazodnia kell a gyermek életkorához, érettségéhez, megértési képességéhez és egyéni szükségleteihez.

Meghallgatás

A munkatárs köteles:

figyelmesen végighallgatni a gyermeket anélkül, hogy meglepetést, döbbenetet vagy hitetlenséget fejezne ki;
elfogadni és komolyan venni a gyermek által elmondottakat;
a beszélgetés lényegét a lehető legrövidebb időn belül írásban rögzíteni.

Megnyugtatás

A munkatárs

őszinte és hiteles módon nyugtassa meg a gyermeket;
ne tegyen olyan ígéretet, amelyet nem tud biztosan betartani (például: „Minden rendben lesz.”, „Végig melletted maradok.” vagy „Senkinek nem mondom el.”);
ugyanakkor fejezze ki támogatását, például az alábbi módon:
- „Hiszek neked.”
- „Örülök, hogy elmondtad nekem.”
- „Sajnálom, hogy ez történt veled.”
- „Segíteni fogunk neked, és megteszünk mindent annak érdekében, hogy biztonságban legyél.”

Reagálás

A munkatárs:

kizárólag annyi kérdést tegyen fel, amennyi annak megállapításához szükséges, hogy szükség van-e hivatalos gyermekvédelmi intézkedésre;
ne folytasson részletes kikérdezést vagy kihallgatást;
ne tegyen fel irányított vagy sugalmazó kérdéseket (például: „Megérintett téged ott?” vagy „Ő bántott téged?”), mivel ezek később befolyásolhatják a bizonyítást;
ne minősítse vagy hibáztassa a feltételezett elkövetőt, mivel a gyermek érzelmileg kötődhet hozzá;
ne kérje a gyermeket arra, hogy ugyanazt a történetet ismételten mondja el más munkatársaknak. Ehelyett ismertesse vele a további lépéseket, és tájékoztassa arról, hogy az ügyet a gyermekvédelmi felelős vagy más kijelölt vezető fogja kezelni.

Jelentési kötelezettség:

A munkatárs köteles:

a felmerült aggályokat vagy bejelentést a lehető legrövidebb időn belül jelezni a kijelölt gyermekvédelmi felelős részére;
amennyiben a gyermekvédelmi felelős nem érhető el, és a gyermek közvetlen veszélyben van, haladéktalanul értesíteni a területileg illetékes gyermekvédelmi vagy rendvédelmi hatóságot;
amennyiben úgy ítéli meg, hogy a bejelentést követően tett intézkedések nem megfelelőek vagy nem elegendőek a gyermek védelmének biztosításához, köteles kezdeményezni az ügy újbóli felülvizsgálatát, és szükség esetén további intézkedéseket szorgalmazni.

Melléklet 2: Eljárás lelki megterhelés esetén

Szervezetünk elkötelezett amellett, hogy olyan tanulási környezetet biztosítson, amely elősegíti a gyermekek mentális egészségét, pszichológiai biztonságát és jóllétét. Programjaink kialakítása során figyelembe vesszük a résztvevők életkori sajátosságait, szükségleteit és visszajelzéseit, valamint kiemelt figyelmet fordítunk a mentális egészség támogatására, a szociális és érzelmi készségek fejlesztésére, valamint a biztonságos és befogadó tanulási környezet megteremtésére.

Pedagógiai módszereink célja nem a félelemkeltés vagy a sokkoló tartalmak alkalmazása, hanem az, hogy a gyermekek figyelmét élményszerű, interaktív és életkoruknak megfelelő módon keltsük fel. A holokauszttal, az emberi jogok megsértésével és más traumatikus történelmi eseményekkel foglalkozó témákat minden esetben érzékenyen, pedagógiai és pszichológiai szempontból megalapozott módon dolgozzuk fel.

A holokauszthoz kapcsolódó történetek, emlékhelyek és oktatási tartalmak érzelmi hatására tekintettel a foglalkozásvezetők folyamatosan figyelemmel kísérik a résztvevők reakcióit, és különös figyelmet fordítanak a másodlagos traumatizáció vagy egyéb pszichológiai megterhelés jeleinek felismerésére. Amennyiben lehetséges, az oktatási anyagokat gyermeknevelési szakemberek, pedagógusok vagy pszichológusok előzetesen felülvizsgálják annak érdekében, hogy azok megfeleljenek az adott korosztály életkori sajátosságainak.

A foglalkozásvezetők olyan biztonságos, támogató légkört teremtenek, amelyben a fiatal résztvevők nyíltan, egymás tiszteletben tartása mellett dolgozhatják fel a nehéz vagy érzelmileg megterhelő témákat.

Amennyiben a munkatársak – különösen a pedagógusok, önkéntesek vagy kortárs segítők – azt tapasztalják, hogy valamely résztvevő szorongást, pszichológiai distresszt vagy más jelentős érzelmi megterhelést él át, az alábbi eljárást kell követni:

Meghallgatás

A munkatárs köteles:

figyelmesen meghallgatni a résztvevőt;
a beszélgetés lényegét a lehető legrövidebb időn belül dokumentálni;
a résztvevőt partnerként, tisztelettel és előítéletektől mentesen kezelni.

Megnyugtatás

A munkatárs

nyugodt és támogató módon reagáljon;
vegye komolyan a résztvevő érzéseit és problémáját;
mutasson nyitottságot és készséget a beszélgetésre, ugyanakkor ne gyakoroljon nyomást a résztvevőre.

Reagálás

A munkatárs:

a helyzet megítéléséhez szükséges mértékben beszélje át a felmerült problémát a résztvevővel;
segítse a résztvevőt érzéseinek és gondolatainak biztonságos feldolgozásában;
maradjon tárgyilagos és kiegyensúlyozott, ugyanakkor tanúsítson empátiát és érzékenységet;
ne kényszerítse a résztvevőt arra, hogy nyilvánosan vagy ismételten beszámoljon az őt megterhelő élményről;
amennyiben szükségesnek ítéli, tájékoztassa a résztvevőt arról, hogy képzett szakember (például pszichológus vagy gyermekvédelmi felelős) további segítséget tud nyújtani számára.

Jelentési kötelezettség

A munkatárs köteles:

a jelentős pszichológiai megterhelésre utaló jeleket a lehető legrövidebb időn belül jelezni a kijelölt gyermekvédelmi felelős részére;
amennyiben a gyermekvédelmi felelős nem érhető el, és a helyzet ezt indokolja, kezdeményezni a gyermek szülőjének vagy törvényes képviselőjének értesítését, figyelemmel a gyermek legfőbb érdekére és a vonatkozó adatvédelmi szabályokra.

Melléklet 3. Gyermekvédelmi alapelvek az oktatási anyagok fejlesztése vonatkozásában

Az oktatási anyagok és tanulási eszközök fejlesztése során a szervezet kiemelt figyelmet fordít arra, hogy azok a gyermekek életkorának megfelelőek, biztonságosak, pedagógiailag megalapozottak és pszichológiailag kíméletesek legyenek. Ennek érdekében az alábbi alapelveket kell alkalmazni:

Az oktatási anyagok ne alkalmazzanak indokolatlanul sokkoló, rendkívül erőszakos vagy megrázó képi megjelenítést pusztán a figyelem felkeltése érdekében.
Kerülni kell a gyermekek közvetlen kitettségét erőszakos, megrázó vagy pszichológiailag túlzottan megterhelő tartalmaknak. A nehéz történelmi események bemutatása mindig a résztvevők életkorához és érzelmi érettségéhez igazodjon.
A diszkrimináció, az előítéletek, a kirekesztés és a gyűlölet jelenségeit kizárólag történelmi, társadalmi és emberi jogi összefüggésben szabad bemutatni, egyértelművé téve, hogy azoknak nincs erkölcsi, jogi vagy racionális igazolása.
Az oktatási anyagokban kerülni kell a kisebbségi csoportokhoz tartozó gyermekekkel vagy más védett csoportokkal szembeni negatív sztereotípiák, előítéletes megfogalmazások vagy megbélyegző ábrázolások megjelenítését.
Az oktatási segédanyagokat, szemléltető eszközöket és egyéb tanulási eszközöket úgy kell megtervezni és alkalmazni, hogy azok ne jelentsenek fizikai veszélyt a gyermekek számára, és megfeleljenek az alapvető gyermekbiztonsági követelményeknek.
A foglalkozások során minden esetben biztosítani kell megfelelő számú, felkészült felnőtt jelenlétét és folyamatos felügyeletét.
A holokauszt idején tanúsított embermentő cselekedeteket történelmileg hiteles, megfelelően kontextusba helyezett módon kell bemutatni, kerülve a történelmi események leegyszerűsítését vagy az egyes szereplők indokolatlan idealizálását.
Az oktatási anyagok kialakítása során érvényesíteni kell a nemek közötti egyenlőség szempontjait, valamint kerülni kell a nemi sztereotípiák erősítését.
Minden oktatási anyagot felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy tartalma megfeleljen a célcsoport életkorának, fejlettségi szintjének és kulturális sajátosságainak, valamint ne tartalmazzon indokolatlanul megterhelő vagy érzéketlen elemeket.
Content must be reviewed for age-appropriateness and cultural sensitivity.

Melléklet 4: Toborzási és kiválasztási alapelvek

Szervezetünk mindent megtesz annak érdekében, hogy olyan munkavállalókat, önkénteseket és együttműködő partnereket vonjon be a projekt megvalósításába, akik rendelkeznek a feladataik ellátásához szükséges szakmai ismeretekkel, készségekkel és kompetenciákkal, valamint elkötelezettek a gyermekek jogainak tiszteletben tartása és védelme mellett. Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk az Egyesült Nemzetek Szervezete Gyermekjogi Egyezményében foglalt alapelveknek, különösen a gyermekek bántalmazással és kizsákmányolással szembeni védelméhez való jogának.

Toborzás és kiválasztás

A kiválasztási folyamat során:

valamennyi jelentkező köteles szakmai önéletrajzot és – amennyiben releváns – referenciákat benyújtani;
a jelölttel legalább két, a projektet képviselő munkatárs folytat személyes vagy online interjút, amelynek során értékelik szakmai felkészültségét, kompetenciáit, motivációját, valamint szükség esetén tisztázzák a foglalkoztatásban vagy tanulmányokban esetlegesen fennálló megszakításokat;
már az interjú során ismertetni kell a szervezet Gyermekvédelmi Szabályzatának alapelveit és a gyermekek védelmével kapcsolatos elvárásokat.

A munkaviszony vagy együttműködés megkezdése előtt a kiválasztott személy köteles benyújtani a jogszabályok által előírt dokumentumokat, valamint – amennyiben ezt a vonatkozó jogszabályok vagy a projekt jellege indokolja – igazolni, hogy vele szemben nem áll fenn olyan büntetőjogi kizáró ok vagy folyamatban lévő eljárás, amely a gyermekekkel való munkavégzést kizárja.

Minden új munkavállaló, önkéntes és együttműködő partner köteles a munkába állást megelőzően megismerni:

a Gyermekvédelmi Szabályzat rendelkezéseit;
a szervezet belső szabályzatait;
a gyermekek jogainak tiszteletben tartására vonatkozó előírásokat;
a gyermekvédelmi (safeguarding) alapelveket;
a személyes adatok kezelésére és védelmére vonatkozó szabályokat.

A szabályzatok megismerését és elfogadását a munkavállaló vagy együttműködő partner írásban nyilatkozattal igazolja.

A gyermekvédelmi átvilágításon túl a projektben részt vevő munkatársak és önkéntesek tájékoztatást és felkészítést kapnak a holokausztoktatás etikai alapelveiről, valamint az Európai Unió egyenlőségi és diszkriminációellenes elveiről.

A toborzási folyamat során követendő magatartási szabályok

A kiválasztási eljárásban részt vevő munkatársak kötelesek:

minden jelentkezőt egyenlő bánásmódban részesíteni, és tartózkodni minden hátrányos megkülönböztetéstől vagy diszkriminatív megfogalmazástól;
kerülni a szükségtelen fizikai kontaktust a jelentkezőkkel vagy önkéntesekkel;
tartózkodni a nemi különbségekre, szexuális jellegű témákra vagy más személyes tulajdonságokra vonatkozó sértő, kétértelmű vagy nem megfelelő megjegyzésektől;
nem ígérni olyat, amelynek teljesítése nem biztosítható;
kerülni az indokolatlanul erőszakos, sokkoló vagy pszichológiailag megterhelő képi vagy szóbeli elemek alkalmazását;
önkéntesek kiválasztása során többlépcsős, átlátható és megfelelő felnőtt felügyelet mellett zajló kiválasztási folyamatot alkalmazni;
a munkatársak és önkéntesek kiválasztása során több lépcsőből álló értékelési és átvilágítási eljárást alkalmazni annak érdekében, hogy a gyermekekkel kapcsolatba kerülő személyek megfeleljenek a gyermekvédelmi követelményeknek

Melléklet 5: Digitális gyermekvédelem

A szervezet a digitális eszközök, online platformok és elektronikus kommunikáció alkalmazása során is kiemelt figyelmet fordít a gyermekek biztonságára, személyiségi jogainak védelmére és személyes adataik jogszerű kezelésére.

Ennek érdekében az alábbi alapelvek érvényesülnek:

A gyermekek személyes adatai, fényképei, videófelvételei, hangfelvételei, valamint nyilatkozatai kizárólag a szülő vagy törvényes képviselő előzetes, egyértelmű és megfelelő tájékoztatáson alapuló hozzájárulásával tehetők közzé vagy használhatók fel online felületeken.
A projekt keretében használt online platformokon és közösségi felületeken egyértelmű moderálási szabályok működnek annak érdekében, hogy megelőzzék és szükség esetén haladéktalanul kezeljék a gyűlöletbeszédet, az antiszemita megnyilvánulásokat, a zaklatást, a megfélemlítést és minden egyéb sértő vagy veszélyeztető online magatartást.
A digitális tartalmak létrehozása és közzététele során minden esetben biztosítani kell a résztvevők életkorának megfelelő hozzájárulási eljárás alkalmazását, valamint a személyes adatok kezelésének összhangját az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletével (GDPR) és a vonatkozó magyar adatvédelmi jogszabályokkal.

Melléklet 6: Mi minősül gyermekbántalmazásnak?

Az alábbi meghatározások a nemzetközi gyermekvédelmi szakmai gyakorlaton alapulnak, és a gyermekekkel szembeni bántalmazás leggyakoribb formáit ismertetik.

Családon belüli erőszak (Domestic abuse)
A gyermek szempontjából a családon belüli erőszaknak való kitettség önmagában is bántalmazásnak minősül. A gyermek akkor is áldozatnak tekinthető, ha „csak” tanúja a családtagok közötti erőszaknak. A párkapcsolati erőszak a serdülők saját kapcsolataiban is megjelenhet.

Szexuális bántalmazás (Sexual abuse)
Szexuális bántalmazásnak minősül, ha egy gyermeket bármilyen módon rákényszerítenek, rávesznek vagy manipulálnak, hogy szexuális tevékenységben vegyen részt. Ez nem feltétlenül jár fizikai érintkezéssel; online térben, digitális kommunikáció vagy más elektronikus eszközök útján is megvalósulhat.

Fizikai bántalmazás (Physical abuse)
Fizikai bántalmazás minden olyan szándékos cselekmény, amely a gyermeknek testi sérülést okoz vagy okozhat, például zúzódást, csonttörést, égési sérülést, vágást vagy egyéb egészségkárosodást.

Pszichológiai bántalmazás (Psychological abuse)
Pszichológiai bántalmazásnak minősül minden olyan magatartás vagy bánásmód, amely a gyermek számára tartós lelki sérülést, szorongást, félelmet, traumát vagy akár poszttraumás stressz-zavart okozhat.

Elhanyagolás (Neglect)
Elhanyagolásnak minősül, ha a gyermek alapvető fizikai, érzelmi, egészségügyi, nevelési vagy fejlődési szükségleteinek kielégítése tartósan elmarad. Az elhanyagolás súlyos, akár hosszú távú következményekkel járhat a gyermek testi és lelki fejlődésére.

Érzelmi bántalmazás (Emotional abuse)
Érzelmi bántalmazásról beszélünk, amikor a gyermeket tartós érzelmi sérelem, megalázás, elutasítás, megfélemlítés, manipuláció vagy érzelmi elhanyagolás éri. Az érzelmi bántalmazás a gyermek személyiségfejlődésére és mentális egészségére súlyos, hosszú távú hatást gyakorolhat.

Zaklatás és internetes zaklatás (Bullying és cyberbullying)
A zaklatás történhet személyesen, az iskolában, otthon, közösségi programokon vagy az online térben (cyberbullying). Jellemzője az ismétlődő, szándékos bántalmazó magatartás, amely fizikai, lelki vagy társas károkat okozhat a gyermeknek. Az internetes zaklatás különösen veszélyes lehet, mivel a digitális térben a bántalmazás gyorsan széles körben terjedhet, és folyamatosan jelen lehet a gyermek életében.

......................................................

Heisler András

A kuratórium elnöke