Fiatalokkal közösen épül a Csányi5 új kiállításfejlesztése – közelebb a város
múltjához

A Csányi5-ben található Erzsébetvárosi Zsidó Történeti Tár állandó kiállításánál most olyan
munka zajlik, amely egyszerre kutatás, tanulási folyamat és közösségi együttműködés. A
házat működtető Alapítvány (Erzsébetvárosi Zsidó Örökségért Alapítvány) évek óta arra
törekszik, hogy a látogatóknak ne csak tárgyakat hanem egy letűnt korszak hangulatát is
bemutassa. Berendezett enteriőrök idézik fel, hogyan éltek és dolgoztak a zsidó családok a
19. század végétől a 20. század közepéig. A most induló bővítés célja, hogy ezek mellé élő,
személyes történetek kapcsolódjanak, és így a kiállítás teljesebbé váljon.

A munka talán legizgalmasabb eleme a három budapesti zsidó iskola diákjainak
bekapcsolódása a kutatásba: a Lauder Javne Iskola, a Scheiber Sándor Gimnázium és a
Maimonidész Gimnázium tanulóifognak dolgozni a kiállítás fejlesztésén . Történészek és
tanár-mentorok vezetésével a diákok kutatják fel Erzsébetváros egykori zsidó lakóinak
életét: archív fényképeket, levéltári dokumentumokat, újságcikkeket és személyes
visszaemlékezéseket gyűjtenek. A feltárt anyagból folyamatosan bővülő adatbázis készül,
amely hosszú távon meghatározza majd a Csányi5 tudásanyagát.

Az Alapítvány külön figyelmet fordít arra, hogy a diákok hozzájárulása ne maradjon
láthatatlan. A projekt végén a digitális adatbázisban névvel – ha szeretnék, akár fényképpel
– szerzőként szerepelnek majd, így minden látogató számára látható lesz, kik állnak az új
tartalmak mögött. Ez egyszerre lehet elismerés és különleges élmény a résztvevőknek.

Az állandó kiállítás termeiben a korszak mindennapjai vetített jelenetek formájában
elevenednek meg. A pár perces videók az állandó kiállítás környezetéhez kapcsolódóan
adnak izgalmas történelmi ismereteket, miközben élvezhetőbbé teszik a látogatást. A Gólem
Színház fiatal színészei olyan embereket idéznek meg, akik a történelemkönyvekben
többnyire nem kapnak helyet. A polgári lakás konyhájában például egy cselédlány mesél
arról, hogyan élte meg az őt befogadó zsidó család ünnepeit és szokásait. Egy másik
jelenetben egy varrónő beszél arról, hogyan hatott életére a numerus clausus és a korszak
bizonytalansága.

Az új digitális eszközöknek köszönhetően a látogatók érintőképernyős állomásokon
böngészhetik a feltárt dokumentumokat, fényképeket és hangfelvételeket. A cél az, hogy
mindenki a saját útján találhassa meg azt a részletet, amely megszólítja.

A diákok számára a részvétel a jövőben is lehetőségeket kínál: bekapcsolódhatnak iskolai
csoportok fogadásába, segíthetnek eligazodni a digitális felületeken, és továbbadhatják azt a
tudást, amelyet a kutatás és a közös munka során megszereztek. Így válhatnak az örökség
valódi közvetítőivé.

A fejlesztés célja, hogy a múlt ne távoli, poros adatgyűjteményként jelenjen meg, hanem élő,
sokszínű történetként. Emberi sorsok, döntések, örömök és veszteségek mellett
hangsúlyosan bemutatjuk azokat az Erzsébetvároshoz kötődő személyiségeket, akik
teljesítményükkel gazdagították az erzsébetvárosi magyar-zsidó örökséget. Ezt az örökséget
olyan alkotók formálták többek között, mint Herzl Tivadar, a modern cionizmus
megteremtője; Goldziher Ignác, a világ egyik legjelentősebb orientalista tudósa; Karinthy
Frigyes, író; Janikovszky Éva, a gyermekirodalom ikonikus alakja; Scheiber Hugó, a 20.
század jelentős avantgárd festője; továbbá Seress Rezső, a Szomorú vasárnap szerzője;
Steinschneider Lili, az első magyar női pilóta; Kis Pál, fotográfus; valamint Domokos Miksa,
a pesti gettó zsidó parancsnoka. Ők azok, akiknek életműve és emlékezete máig őrzi
Erzsébetváros szellemi és kulturális gazdagságát. A kutatás néhány fontos szakma és
képviselőinek bemutatásával kiterjed például az erzsébetvárosi zsidó pékek, ötvösök és a
kávéháztulajdonosok munkájára.

Alapítványunk számára ez a hosszútávú munka egyszerre felelősség és küldetés: úgy
bemutatni a városrész múltját, hogy az személyes, átélhető és inspiráló legyen minden
látogató számára.

Heisler András
az Erzsébetvárosi Zsidó Örökségért Alapítvány elnöke

Megjelent a  Városunk (Budapesti Honismereti Híradó) c. lapjában