Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Emékezők!

Miért lehetett ellenállás nélkül bevagonírozni néhány hét alatt 440 ezer zsidót? Miért nem volt ellenállás, vagy felkelés, vagy legalább valamifajta atrocitás a magyarországi zsidók részéről? Anyám azt
mondta, mire a vagonírozásra sor került, addigra a zsidókat már megalázták, kirekesztették, jogfosztották, kirabolták, gettósították. Az 1920-as numerus clausustól ez a folyamat felőrölte tartásukat, de
törvénytisztelő magyar állampolgárokként követték a különös szabályokat. 57 nap alatt Magyarországról 440 ezer embert deportáltak.

Mit jelentett ez?

A német megszállást követő 18. napon már kötelező volt a sárga csillag viselése. A német megszállást követő 28. naptól kezdődött a gettósítás, rá egy napra a vagyonaik zárolása. A német megszállást
követő 41. napon elindult az első vagon Auschwitz felé. Sehol Európában ilyen hatékony deportálásra nem került sor. 1942-ben a varsói Gettóból naponta 6.000 embert, míg Magyarországról 44-ben naponta 12.000-t deportáltak.

A dán zsidóknál októberben akarták elkezdeni. Összesen 500 főt sikerült, mert a dán állampolgárok
hajókon átszöktették zsidó polgártársaikat Svédországba. A németbarát(!) Vischy kormány alatt 1,5 év kellett 42 ezer francia zsidó deportálásához. Magyarország ezt négy nap alatt teljesítette.
Ezt a hihetetlen sebességet a deportálásokat megelőző 25 év nyílt antiszemita politikája készítette elő.  A 25 év uszítás. 21 zsidóellenes törvény, 367 miniszteri rendelet és számtalan helyi intézkedés. A Horthy Miklós nevével fémjelzett korszak. A magyar társadalmat közben átitatta az antiszemitizmus, és a közöny.

Hölgyeim és Uraim!

80 évvel a holokausztot követően jelentős paradigmaváltás előtt állunk. A természet könyörtelen rendje szerint lassan elfogynak a holokauszt túlélői, az igazi, hiteles tanuk. A személyes emlékezést néhány éven belül átveszi a szenvtelen történelmi visszatekintés, a felkavaró érzelmek helyett majd az adatok, a számok, a helyszínek statisztikái kerülnek előtérbe. Minden egészen más lesz. Tudjuk, a holokauszt az emberiség legjobban és legrészletesebben kutatott és dokumentált népirtása. Pontosan ezért fontos a mai kiállítás megnyitása, mert a személyes visszaemlékezések hitelességét és az érzelmek hiányát talán a
művészetek tudják a legjobban pótolni. Kertész Imre könyve, a Sorstalanság minden kutatásnál jobban mutatja be az átélt borzalmak szürreális valóságát. A századfodulón alkotó norvég festő, Edvar
Munch Sikoly című képe a szorongást, a halálfélelmet, a rettegést mindenki számára érthetően és megélhetően fejezi ki. Ezért fontos figyelni a kortárs művészetet akkor is, ha nem tudhatjuk, mely művek
válnak maradandóvá. Köszönet Sopron Polgármesterének, Önkormányzatának és a Soproni zsinagógáért Alapítvány aktivistáinak, hogy segítettek teret adni egy izgalmas kortárs képzőművészeti kiállításnak – aminek létrejötte néhai Komornoki Laci barátunk elkötelezett, odaadó munkáját dicséri. Tölgyessy Katalin
kiállítása és a diákok felé nyújtott történelmi ismeretek átadása fontos részét képezik a holokauszt emlékezésnek. A kiállított képek speciális technikával készült fotógrafikák, fotómontázsok. Üzenetükazonban egységes felénk: A Soa fájdalma nemzetünk traumája.

Éppen fél esztendeje, 2023. október 7-én újra emberek ezreit mészárolták le zsidóságuk miatt. Ezzel párhuzamosan Amerikában, Európában és szerte a világban erősödik az antiszemitizmus. A világ
nagyobbik fele újra csendes. A hallgatás súlyos történelmi hiba. A csend megtörésére össze kell fognia kormányoknak, önkormányzatoknak, vallási vezetőknek, civileknek és művészeknek,
hogy soha, semmilyen kisebbségi csoporttal szemben ne ismétlődhessen meg a gyűlöletkeltés, a kirekesztés, a rasszizmus történelmi szégyene.

Ez mindannyiunk felelőssége és köszönöm, hogy jelenlétükkel erősítik az antiszemitizmus elleni harcot.

Heisler András

Az Erzsébetvárosi Zsidó Örökségért Alapítvány elnöke,

a Soproni Zsinagógáért Közalapítvány kuratóriumának tagja