Dévavári Zoltán: Egy elmesélhetetlen történet. A szabadkai zsidóság eszme- és politikatörténete (1918–1945)

Dévavári Zoltán kötete a szabadkai zsidóságról szóló első, nyomtatásban is megjelent teljes monográfia, amely a 2013 és 2019 között folytatott levéltári alapkutatások, a korabeli magyar, szerb és horvát sajtó, valamint a magyar, a délszláv, illetve a nemzetközi szakirodalom alapján dolgozza fel a szabadkai zsidóság 1918 és 1945 közötti történetét.

Ez a kronológiai határ három impériumváltás időszakát foglalja magába: az 1918/1920 során végbement, 1921-ben jogilag is kiteljesedő első határmódosítást, ezzel összefüggésben a Szerb–Horvát–Szlovén, majd a Jugoszláv Királyság periódusát, az 1941-es visszacsatolástól az 1944-es deportálásig tartó második világháborús korszakot, végül pedig a harmadszorra is bekövetkező határváltozást, az államszocialista Jugoszlávia kiépülésének az első évét.

Bár a monográfia egy városra fókuszál, s így lényegében mikrotörténeti jellegű munka, ugyanakkor tágabb értelmezésben az 1918/1920 során Magyarországtól elcsatolt, 1941-ben az anyaországhoz visszakerült, majd 1944 őszén újabb impériumváltáson át­esett bácskai zsidóság egészére is kitekintéssel bír.

A szerző arra törekedett, hogy számba vegye a különböző korszakoknak azokat a koordinátarendszereit, amelyek döntő hatással voltak a szabadkai, de egyben a bácskai zsidóság élet- és létkörülményeire, identitására, önmeghatározására, társadalmi, gazdasági és kulturális helyzetére. A kötet két önálló fejezete különösen nagy figyelmet fordít a belgrádi, illetve a budapesti kormányok, valamint a mindenkori helyi közigazgatási szerveknek a zsidósággal kapcsolatos politikájának az elemzésére és bemutatására.

A monográfia a korabeli dokumentumok alapján az első fejezetben részletesen tárja fel ennek a felekezeti hovatartozásában eltérő magyar közösségnek a kulcsszerepét a kisebbségi magyar kultúra, irodalom, sőt kisebbségpolitikai szerveződés – a Magyar Párt megteremtésében, az első kisebbségpolitikai koncepciók és stratégiák kidolgozásában. A kötet második része az 1941-es visszacsatolástól az 1944 őszi második impériumváltásig vizsgálja a szabadkai zsidóság sorsának alakulását. Abban nagy hangsúlyt fektet a zsidók elleni retorziós intézkedések és a vagyonkisajátítás folyamatának a feltérképezésre, a helyi keresztény lakosságnak a zsidókkal szembeni magatartására. A szerző aprólékos részletességgel rekonstruálja a gettósítás folyamatát, a szabadkai gettó kiterjedését, illetve a deportálás történetét. Végezetül az új jugoszláv – kommunista – hatalomnak a zsidók elleni azon első intézkedéseit mutatja be, amelyek kulcsszerepet játszottak a holokausztot túlélt helyi zsidóság tömeges – többnyire Izraelbe és az Amerikai Egyesült Államokba történő – emigrálásában.

A program ingyenesen látogatható.