Részletek alább az alkotó tollából:

Dokufolyam…

Pillanatok az Erzsébetváros újság legutóbbi két évtizedéből

„Simike, kell egy fotó… Most… Este nyomdába megy! De a gyerek ne legyen felismerhető, nehogy az apuka megint elővegye a kést… Ja, és valami virág…”
Ok! (A magánélet várhat.) Kár, hogy szakad az eső, a virágnak szépnek kell lennie…
Amikor apuval kavicsokkal fociztam a Rottenbilleren a Wesselényi felé az oviba menet, még nem sejtettem! Friedmann Bandikáról pláne nem volt fogalmam. Pedig az utca is közös, ahol az egyetem van, ahol nem lettem állatorvos...
Ez egy folyamat… A foci sokat jelent. Csapatjáték. Mint az újságkészítés. Eljátszunk egy gondolattal, amit megpróbálok – lehetőség szerint egy pillanatképben – illusztrálni.
Dokumentálok, hitelesítek. Igyekszem a pillanatot szórakoztatóan visszaadni. Tisztelettel a szereplők és a nézegetők felé. A médiaszabályokat betartva; a képeknek használhatóaknak kell lenniük.
Persze mindig izgalmas. Jólesik, amikor hosszú évek múlva az utcán összefutva egy vadidegennel, megjegyzi: Emlékszik… Azóta sem készült róla, olyan jó kép… Vagy egy hajléktalan halála beszélgetésekre ad okot, és elkészül egy anyagunk a szakrális Rózsák teréről, aminek egyenes következménye, hogy telefonban gratulál a bíboros titkára… Esetleg a trolimegállóban odabicajozik egy kislány, és megköszöni, hogy lefényképeztem… Vagy egy megrendítő megemlékezés közepette szétesik a koszorú, de a rabbi megjegyzi, enyhítendő a feszültséget, hogy biztos kínai…
Az idő meg telik. Húsz éve az EU-ban. Az ovisok szülők lettek. Szerencsénkre békeidőben.
Az analógot felváltotta a digitális technika. A covid sivár utcái már a múlt.
Erzsébetváros nyüzsgése is változik. A pillanat nem! Addig, amíg megörökítik, dokumentálják.

Folyt. köv…

1971-ben születtem Budapesten.
1989 óta fotóriporterkedem.
Az Ifjúsági Magazinnál kezdtem a pályám, örökké hálás leszek a Dessewffy utcai csapatnak!
Urbán Tamás, Czifferszky Béla, Szalay Zoltán, Korniss Péter, Pólya Zoltán, Baricz Katalin, Szebeni András, Tóth József Füles, Benkő Imre, Kaiser Ottó, Gaál Kiss Zoltán, Karalyos József, Stalter György, Isza Ferenc, Krista Gábor, Huszti István, akik közvetlenül meghatározták a képi világom fejlődését a kezdeti években.
A honvédségi nyomdai fotóskarrier után vált folytonossá a fotós pályám.
1994-ben kerültem közelebb az alkalmazott fotográfiához, az Artfotó Stúdióban tanultam bele Benkő Sándor, Gehring János, Kadosa Zoltán jóvoltából.

A fenti nevek nélkül biztosan nem lenne kortárs magyar fotográfia.

Abban az évben kezdtem kerületi újságoknak dolgozni, párhuzamosan különböző magazinoknak, cégekneknek a Meglepetéstől a Fülesen, a Metalcaron, a Cocktail Magazinon és a Péterfy Figyelőn át az AmChamig.
2011 és 2016 között az Új Ember fotósa voltam.
2003-tól folyamatosan dolgozom az Erzsébetváros újságnak.

A kiállítás megtekinthető szeptember 1. 18:00 óráig a Csányi5 Galériában. A belépés ingyenes.

A programváltozás jogát fenntartjuk.